A Nemzetközi Fejlesztési Társulás (IDA), a Világbank legszegényebb országok számára létrehozott alapja jelentős feltöltésre törekszik a növekvő adósság és az éghajlati kihívások kezelése érdekében. Bár a pontos cél egyelőre nincs meghatározva, az IDA előző, 2021-es forrásbevonási fordulója során 23,5 milliárd dollárt gyűjtött össze az adományozó országoktól, amelyhez a tőkepiacokról mintegy 93 milliárd dollárt mozgósított. A feltöltést az államadósság-válságok megugrása és az éghajlatváltozás mérséklésével kapcsolatos költségek eszkalálódása miatt tartják szükségesnek.
A harmadik negyedév végén 75 százalék volt a GDP-arányos magyar államadósság - derül ki az MNB ma megjelent pénzügyi számlák statisztikájából. Az utóbbi fél évben alig csökken a mutató, és továbbra is magasabb, mint a 2022 végi. Az állami költségvetés utóbbi egy évre visszatekintő hiánya még mindig közel 8%-os.
Döbbenetesen erős volt a vételi érdeklődés a mai magyar államkötvény aukciókon, sőt a 10 éves papír esetén nem is találtunk példát még hasonlóra se az elmúlt évtizedből. Ami azonban még ennél is kirívóbb: példátlanul sok kötvényt adott el az ÁKK a meghirdetetthez képest, ami azt jelzi: valamire nagyon kell a pénz.
Ahogyan arról korábban beszámoltunk, az eredeti 3409 milliárd forintról 4113 milliárd forintra emelte a központi költségvetés finanszírozási igényét a kormány, ezen belül az adósságkezelő több mint 400 milliárddal növelte a lakossági kibocsátási tervet is. A lépést a várakozásokat meghaladó kereslettel indokolják, az eddigi havi értékesítési számok alapján pedig meglehet a kitűzött cél.
Az eredeti 3409 milliárd forintról 4113 milliárd forintra emelte a központi költségvetés finanszírozási igényét a kormány, az ÁKK pedig ennek megfelelően módosította finanszírozási tervét – derül ki az adósságkezelő közleményéből. Az egyelőre nem derül ki, minek köszönhető a GDP mintegy 0,9 százalékának megfelelő módosítás, hiszen hivatalosan nem változott eddig az idei 3,9 százalékos deficitcél.
A második negyedévvel záródó egy éves időszakban az államháztartás finanszírozási igénye a GDP 8,6%-át tette ki, és immár negyedik egymást követő alkalommal emelkedett. A durva állami kiköltekezésnek meg is van az eredménye: az államadósság csökkenése megállt.
Az idei első negyedévben a magyar gazdaság (felülről számított) finanszírozási igénye a GDP 2,5%-ára csökkent, ezzel jelentősen javult a külső egyensúy. A fő ok természetesen az energiaimport értékének zuhanása, aminek következtében az áruk és szolgáltatások expot-import egyenlege újra többletbe fordult. A Magyar Nemzeti Bank ma megjelent statisztikáiból kiolvasható az uniós források apadása is.
A BÉT oldalán közölte a társaság.
Augusztusban a 1,639 milliárd euró volt a folyó fizetési mérleg hiánya, 19 millió euróval több az előző havinál. A folyó hiány egyébként épp júliusban ugrott még egy egy hatalmasat, hiszen akkor több mint duplája lett a júniusi 806 millió eurónak - derül ki Magyar Nemzeti Bank (MNB) honlapján elérhető legfrissebb adatokból.
2021 végén a magyar állam GDP-arányos adóssága 78,2% volt. Az év egészében csökkent az adósságráta, ám figyelembe véve a gyors gazdasági növekedést és a magas inflációt, a mérséklődés a lehetőségekhez képest szerénynek mondható. A visszafogott adósságcsökkenés oka az államháztartás óriási kiköltekezése.
A harmadik negyedévben a magyar gazdaság finanszírozási igénye GDP-arányosan (a megközelítéstől függően) 3,2-4,1 százalék volt. A mutató negyedévről negyedévre gyorsan romlik, visszatérve a koronavírus-válság előtti trendhez. A fő ok az árumérleg hiányba fordulása.
Olyan iparágakban, ahol a teljesítés és a fizetés időben elválik egymástól, gyakran hónapokat kell várnia a szállítócégnek, mire a leszállított áru ellenértéke megjelenik a számláján. Sok esetben ilyen az agrárium is, ahol az árutőzsdei és devizaárfolyamok mozgása is indokolttá teheti a termény hosszabb távú tárolását, mely időszak leköti a kereskedő tőkéjét is. Ezen hivatott segíteni a CIB Confirming szolgáltatása, amely hasonló szerepet tölt be, mint egy forgóeszközhitel, csak még több előnnyel jár.
Informatív ábrát tett közzé az Eurostat, amelyből kiderül, hogy az EU-s tagállamok államadósság-állományának mekkora hányada jár le egy éven belül, azaz mekkora finanszírozási igényt generál rövid távon a kihelyezett kötvényállomány. Ez persze önmagában nem jelent kockázatot, mert ehhez fontos az államadósság GDP-arányos nagysága is. A jegybanki lazaság korában pedig ott sem kell aggódni, ahol a nagy államadósság-állományon belül relatíve nagy az éven belül lejáró adósság aránya.
A válságos időkben kiemelt szerepe van annak, hogy egy vállalkozás képes legyen fenntartani a biztonságos működés kereteit. A hatékony forgóeszköz menedzsment a stabil működés egyik fontos pillére: célja, hogy olyan megoldásokat találjunk, melyek révén a napi működés kapcsán lekötött forrásokat csökkenteni, optimalizálni tudjuk.
2020 végén 81%-os volt a GDP-arányos államadósság Magyarországon, derül ki a Magyar Nemzeti Bank mai jelentéséből. Egyetlen év alatt 15 százalékponttal emelkedett a mutató, ezzel az utóbbi hét év adósságcsökkentése tűnt el. Az államháztartásnak a tavalyi negyedik negyedévben a GDP 14,7%-át kitevő finanszírozási igénye keletkezett, ami történelmi rekordnak számít.
Jövőre mintegy 1000 milliárd forintos nettó állománybővüléssel kalkulál a lakossági állampapírok piacán az ÁKK, köszönhetően részben annak, hogy 2021-ben kevesebb papír fog lejárni. Ha ez bejön, akkor jövőre átlépheti a 10 ezermilliárd forintot a lakossági állampapírok állománya.
Kihirdette a kormány a közlönyben azt is, hogy kiknek nem kell jövőre extraprofitadót fizetnie.
A háború eszkalációjáról szóló tudósításunk folyamatosan frissül.
Vegyes mozgások a világ tőzsdéin.
A volt ukrán főparancsnok is megszólalt a kialakult helyzetről.
Határozott nemzetközi fellépést sürget az ukrán elnök.
Jelentős késéseket okoz az időjárás.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
